Start Planning
1956-os Forradalom ünnepe

1956-os Forradalom ünnepe 2019 és 2020

Magyarországon október 23-án emlékeznek az 1956-os forradalomra a szovjet elnyomás ellen.

ÉvDátumNapMunkaszüneti
2019október 23.szerda1956-os Forradalom ünnepe
2020október 23.péntek1956-os Forradalom ünnepe

Az 1956-os forradalom a magyarok spontán mozgalma volt, ami először sikeresnek bizonyult, majd elnyomta a szovjet megszállás. Tilos volt erről nyilvánosan beszélni 30 éven keresztül, de ezt a tiltást eltörölték az 1980-as években. 1989-ben ismét szabad ország lett, és az új köztársaságot is október 23-án kiáltották ki.

A nemzeti ünnep történelmi háttere a következő: Miután az orosz erők felülkerekedtek a nácikon a második világháború idején, egy „vasfüggöny” osztotta Európát kommunista és kapitalista szekciókra. Magyarország a függöny „rossz”oldalára került és 1945-től 1956-ig a szovjetek által támogatott helyi kommunisták uralma alá került.

1956. október 23-án egy diák tüntetés kezdődött Budapesten, amihez több ezer tüntető csatlakozott, és együtt vonultak a parlamenthez. Rádióműsort is sugároztak a Szabad Európa Rádión és egy rádióállomást is próbáltak elfoglalni, hogy terjesszék az üzenetüket.

Azután a rendőrség letartóztatott néhány embert, majd az ő szabadságukat követelő tömegbe lőttek. Egy diákot, aki a lövések miatt halt meg, magyar zászlóba csavartak és szimbólumként a tömeg felé emeltek. Egy ideig a forradalom uralta a területet, milíciák alakultak és megdöntötték a magyar kommunista kormányt. Rövid ideig szabad kormány volt és a konfliktusok csökkentek.

Bár azt mondták, hogy visszavonják az erőiket és elhagyják Magyarországot, a Szovjet Unió november 4-én hirtelen támadott. Több, mint 30.000 orosz katonával és 1100 tankkal foglalták vissza Budapestet és a vidéket. November 10-re a felkelést teljesen leverték.

Ezek után hónapokig tömeges letartóztatások és feljelentések történtek. 1957 januárjára az új szovjetek által létrehozott kormány elnyomta az összes ellenzéket. Kezdeti sikerek és a Sztálin szobor lerombolásának ellenére minden rosszul végződött. Több, mint 3000 forradalmárt öltek meg, 13.000 megsebesült, míg a szovjet katonák közül 722 halt meg és 1250 sebesült meg. 1991-ben és 1992-ben is Oroszország – pontosabban Borisz Jelcin – hivatalosan is bocsánatot kért Magyarországtól az 1956-os brutális leigázásért.

Accept